2010. augusztus 5., csütörtök

Fény...

Megdermedt napsütésbe olvad körülöttünk a világ,
Ha a Nap szerető sugarai ölelnek minket át.
Kimondhatatlan érzés, felemelő jóság és félelem
Árad kezemből kezedbe, kezedből kezembe...Kegyelem.

Isteni játék futkos arcvonásainkban,
Játszik velünk az Isten a kézfogásunkban.
És mi csak forgunk a véges világ végtelen érzésén,
Szédület nélkül táncolunk az Isteni fény közepén.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése