2013. augusztus 13., kedd

2013.08.07.

Ég alatt fekszik fáradtan a test.
Csillagokba folyik lassan az est.
Nyugodt világ. Felfordult élet,
Fáradt alaknak hiánya a lélek.
Diófa ágain át nem hatol a fény,
Mozdulatlan fekszik a lélektelen én.
Lehull egy levél, a dió koppan.
Félszárnyú madár forog a porban.
Feledett sírhalmon elhervadt virág.
Szerető anyaméhben kigyúl a világ...

1 megjegyzés:

  1. Jól sikerült mű. A záró sor feltette az i-re a pontot. Gratulálok!

    VálaszTörlés