Tegnap még nem tudtam, ma már tudom.
Mindent nélküled kell megoldanom.
Emlékszel még arra a tavaszi napra,
Mikor egy pillanat alatt magadra lettél hagyva?
És a kék virágra, egy Nyár reggelén?
Emlékszel-e pont úgy ahogy én?
Hát a szerelem? Vagy tán elfeledted már?
-Elég!-mondja a magam-Ez már túlságosan fáj!
És? Akkor mi van ha belehalok a fájdalomba?
Magam! Miért taszítasz engem a szánalomba?
Tegnap még nem hittem, ma már elemészt a gondolat,
Nem vagyok elég a Másik élethez...már eldöntötték a sorsomat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése